Építkezés természetes építőanyagokkal 2
2010. 08. 12. 12:10
Korábbi cikkünkben már esett néhány szó arról a kezdeményezésről, amely a természetes építőanyagok használatát, ezen belül is a kenderét célozza meg.
Felsoroltuk, miért éppen a kender merült fel lehetséges alapanyagként, de az építőipari használati tulajdonságait még nem említettük.
Építőanyagként használva:
- jó hőszigetelő képességet nyújt
- kiváló hangszigetelő
- bár meglepő, de jó a tűzállósága. A száraz kenderé ugyan nem, de vakolat és tégla formájában meszes habarccsal teljesen bevont rostokról van szó, ami már abszolút védetté teszi a tűzzel szemben.
A világ több pontján indultak el kezdeményezések egymástól függetlenül elsősorban felújítások kapcsán, ezeket próbálja összefogni Stewe Allin, aki ennek a módszernek az ír szakértője.
Felsoroltuk, miért éppen a kender merült fel lehetséges alapanyagként, de az építőipari használati tulajdonságait még nem említettük.
Építőanyagként használva:
- jó hőszigetelő képességet nyújt
- kiváló hangszigetelő
- bár meglepő, de jó a tűzállósága. A száraz kenderé ugyan nem, de vakolat és tégla formájában meszes habarccsal teljesen bevont rostokról van szó, ami már abszolút védetté teszi a tűzzel szemben.
A világ több pontján indultak el kezdeményezések egymástól függetlenül elsősorban felújítások kapcsán, ezeket próbálja összefogni Stewe Allin, aki ennek a módszernek az ír szakértője.
Elsőként a spanyol példát részletezem
Ez azért is érdekes, mivel egy köztudottan hagyománytisztelő és követő országról van szó, ahol az újdonságokat talán nehezebb elfogadtatni, mint másutt.
A kender-építés spanyol úttörője, Monika Brümmer már egyetemista korában beleszeretett a természetes építőanyagokba és saját építőipari vállalkozást alapítva a kenderben látott nagy lehetőségeket. Kezdetben csak több száz éves épületek felújításánál használtak kenderből készült téglát és ahhoz helyszínen kevert habarcsot és vakolatot. Mára azonban ebből egy egész tégla manufaktúra alakult ki és már teljesen új épületeknél is alapanyagként használják. Ez a fajta tégla is tartalmaz agyagot, de amellett arányaiban legalább ugyanennyi meszet és kendert is.
Másik különbség a klasszikus téglával szemben, hogy kiégetés helyett inkább szárítják, ami időigényesebb ugyan, de a végtermék nagyobb rugalmasságú marad, amely mindemellett teherviselésre alkalmas. A kenderrel készült habarcs nagy előnye, hogy könnyű, a több emeletes épületeknél ez fokozott jelentőséggel bír.
Ráadásul mintegy „mellesleg” ezek a házak alacsony energia-igényű vagy éppenséggel passzív házak lettek,bár az alapvető célkitűzés ezzel az anyaggal kezdetben nem kimondottan ez volt. Mára azonban az előnyök felsorolásában előkelő helyen szerepel, hiszen az energia egyre nagyobb fókuszt kap világszerte nemcsak gazdaságossági, de környezetvédelmi szempontból is.
Csupán a földrajzi távolságok és ennek a kicsinek mondható vállalkozásnak a limitált kapacitásai szabhatnak határt az alkalmazásnak Spanyolországban.
A boráról is híres országban az újonnan épült pincéknél is nagy reményeket fűznek hozzá, hiszen a hőmérsékletet nagyon kevéssé engedik ingadozni a kenderrel készült falak, így a borok nagyon alacsony költségráfordítással 10-15 °C-on tárolhatóak.
Persze egy ilyen sikertörténethez az is szükséges, hogy az építőipari hatósági engedélyeztetések ne legyenek olyan túladminisztáltak, mint ahogyan ez ma Magyarországon jellemző.
A sorozat következő számában a kender-tégla műszaki paramétereinek összehasonlítását fogom ismertetni a többi építőanyaghoz képest.
Ez azért is érdekes, mivel egy köztudottan hagyománytisztelő és követő országról van szó, ahol az újdonságokat talán nehezebb elfogadtatni, mint másutt.
A kender-építés spanyol úttörője, Monika Brümmer már egyetemista korában beleszeretett a természetes építőanyagokba és saját építőipari vállalkozást alapítva a kenderben látott nagy lehetőségeket. Kezdetben csak több száz éves épületek felújításánál használtak kenderből készült téglát és ahhoz helyszínen kevert habarcsot és vakolatot. Mára azonban ebből egy egész tégla manufaktúra alakult ki és már teljesen új épületeknél is alapanyagként használják. Ez a fajta tégla is tartalmaz agyagot, de amellett arányaiban legalább ugyanennyi meszet és kendert is.
Másik különbség a klasszikus téglával szemben, hogy kiégetés helyett inkább szárítják, ami időigényesebb ugyan, de a végtermék nagyobb rugalmasságú marad, amely mindemellett teherviselésre alkalmas. A kenderrel készült habarcs nagy előnye, hogy könnyű, a több emeletes épületeknél ez fokozott jelentőséggel bír.
Ráadásul mintegy „mellesleg” ezek a házak alacsony energia-igényű vagy éppenséggel passzív házak lettek,bár az alapvető célkitűzés ezzel az anyaggal kezdetben nem kimondottan ez volt. Mára azonban az előnyök felsorolásában előkelő helyen szerepel, hiszen az energia egyre nagyobb fókuszt kap világszerte nemcsak gazdaságossági, de környezetvédelmi szempontból is.
Csupán a földrajzi távolságok és ennek a kicsinek mondható vállalkozásnak a limitált kapacitásai szabhatnak határt az alkalmazásnak Spanyolországban.
A boráról is híres országban az újonnan épült pincéknél is nagy reményeket fűznek hozzá, hiszen a hőmérsékletet nagyon kevéssé engedik ingadozni a kenderrel készült falak, így a borok nagyon alacsony költségráfordítással 10-15 °C-on tárolhatóak.
Persze egy ilyen sikertörténethez az is szükséges, hogy az építőipari hatósági engedélyeztetések ne legyenek olyan túladminisztáltak, mint ahogyan ez ma Magyarországon jellemző.
A sorozat következő számában a kender-tégla műszaki paramétereinek összehasonlítását fogom ismertetni a többi építőanyaghoz képest.